Az egyik legnagyobb probléma a budapesti tömegközlekedésben az, hogy az infrastruktúra és a járművek nagy része régimódi és elavult. A legtöbb metró, villamos és busz már évtizedek óta üzemel, és a megnövekedett utasforgalom és az elhasználódás miatt a járművek meghibásodása egyre gyakoribbá válik. A járművek műszaki állapota és a túlzsúfoltság miatt az utazás gyakran kényelmetlen, sőt veszélyes is lehet.
A túlzsúfoltság problémája különösen a csúcsidőszakokban jelentkezik. Reggelente és délutánokon a közlekedési eszközök olyan tele vannak, hogy az utasok nehezen jutnak fel a járművekre, és sokan kénytelenek a következő járatra várni. A nagy tömeg és a zsúfoltság miatt gyakoriak az incidensek is, mint például a zsebtolvajlások és az utasok megtámadása.
Egy másik probléma a közlekedési menetrendek hiányossága. Bár az utóbbi években javult a helyzet, még mindig sok járat nem érkezik időben, vagy késik. Ez különösen bosszantó lehet azok számára, akik szigorú időbeosztással rendelkeznek, és a késések miatt késett munkába érkezés miatt büntetést vagy más hátrányt szenvedhetnek el.
A közlekedési infrastruktúra hiánya is jelentős probléma. Például, bár a városban van egy metróhálózat, a metróvonalak száma korlátozott, és a vonalak kiszolgáltatottsága miatt az egyik vonal meghibásodása könnyen eredményezhet hosszú időtartamú kiesést. Az is előfordulhat, hogy a metróhálózat nem éri el minden területet, így azoknak, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük a metróhoz, más megoldásokat kell keresniük.
Végül a budapesti tömegközlekedés árának magassága is jelentős problémát jelent. Bár az árak az utóbbi években nem emelkedtek drasztikusan, az árak még mindig magasabbak, mint más európai nagyvárosokban. Azok számára, akik napi szinten utaznak, az árak nagy terhet jelenthetnek a pénzügyi stabilitásuk szempontjából.
A probléma megoldására azonban az önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csak részleges megoldást kínál. Az új metrókocsik ugyanis valóban légkondicionáltak, de az egyes állomásokon a hőmérséklet még mindig elviselhetetlenül magas. A BKK egyelőre nem tervezi a metróállomások hűtésének kiépítését, így az utasok továbbra is kénytelenek lesznek szenvedni a nyári melegben.
Azonban a probléma gyökerének megoldásához az is szükséges lenne, hogy a közösségi közlekedés rendszere bővüljön. Az 1-es villamoson például csak ritkán lehet ülőhelyet találni, az emberek pedig gyakran szorongva állnak egymás mellett. Az utasok által tapasztalt kényelmetlenségek és kellemetlenségek a járatok zsúfoltsága miatt a mindennapok részévé váltak. Azonban a járműpark bővítése és a gyakoribb járatok indítása jelentős költségeket jelentenek a városnak, és ezek a döntések politikai és gazdasági tényezőktől függenek.
A járművek elavultsága, a zsúfoltság és a túlterheltség azonban csak néhány a problémák közül, amelyekkel a budapesti tömegközlekedés rendszere küzd. Az utasok kényelmetlen körülményei, a túlzsúfoltság, az elavult és nem fenntartható járműpark mindennapi problémák, amelyek jelentősen befolyásolják a város lakosságának életminőségét. Ahhoz, hogy ezek a problémák megoldásra kerüljenek, a város vezetőinek és a közlekedési szolgáltatóknak komoly erőfeszítéseket kell tenniük. A közösségi közlekedés bővítése, az új technológiák bevezetése és a fenntartható közlekedési megoldások kidolgozása azonban a hosszú távú megoldások kulcsát jelenthetik.